A legtisztább hely, ahol valaha is jártam


2017-08-07  -  Mészáros András

Königssee tó


 

A Königssee-tó, Németország délkeleti alsó csücskében helyezkedik el, a Berchtesgadeni Nemzeti Park közepén. Salzburgtól mindössze csak 40km-re, Budapesttől pedig 570km-re. Szerencsénkre nem nagy ez a távolság, ahhoz hogy kifogást találjunk, miért ne ide menjünk. Látván a tavat, önkényesen minden ember bakancslistáját átvariálnám úgy, hogy ez a tó, legalább az első 5-ben szerepeljen. 

 

 

Azt hiszem, hogy nem kell magyaráznom miért, de úgy érzem meg kell osztanom ezt élmény, mint a kisgyerek az anyjának, mikor először beköti a fűzőjét, vagy mikor magától elkezdi hajtani a biciklit. Ez valami különleges volt. Valahogy érezhetően nagyobbnak, és többnek éreztem magam, hogy ezt láttam. 

Már maga a tó elhelyezkedése is mesés. Fjordszerűen nyúlik be a Steinernem Meer, a Hagengebirge és a Watzmann hegyei közé. 

 

A környék érdekessége még a Berchtesgadeni Sasfészek nyaralóház, amely a német diktátor, Adolf Hitler kedvenc tartózkodási helye volt 1938 és 1945 között

 

A tó, az északi részről közelíthető meg gépjárművel. Természetesen rengeteg túraösvény van a tó mentén, ahonnan minden lényeges részt meg lehet közelíteni.

 

Amit mindenképpen végig kell itt csinálnunk, hogy elmegyünk egy hajótúrára. Higgyék el megéri. 

Három útvonal közül választhatunk:

Königssee – Kessel (az út tartalmazza az összes látnivalót)

Königssee – St Bartholoma

Königssee – Salet

 

 

 

Ebből a szép, mesés kikötőből indulnak a csónakok.

 

 

A tó védelme érdekében, 1909-től a hajók, csak elektromos meghajtásúak lehetnek. Egyszerűen döbbenetes, hogy már ebben az időben kitiltották a belső égésű motorokat innen, akkor már, mikor még szinte el sem terjedtek, és nem ismerték annyira a környezetre gyakorolt hatását, mint ma.

 

 

Elindultunk hát a csónakkal. Még mindig hihetetlen elhinni, hogy ilyen szép és érintetlen helyen vagyok. Ez már vajon a mennyország? :)

 

 

A tó hosszúsága 7,7 km, legnagyobb szélessége 1,7 km. A legmélyebb pontja 190 méter, ami félelmetesen mély. Ez az egyetlen kis, Christlieger nevezetű sziget található a tavon. 

 

 

 

A tó vízét, főként felszín alatti patakok táplálják, de a körülölelő hegységekből is rengeteg vízesés zúdul a tóba. 

 

 

 

Gyönyörűen csipkézett sziklatömbűek ezek a hegységek, amik körülölelnek minket. 

 

 

A tó vízét ivóvíz minőségűnek nyilvánították, annyira kristálytiszta és érintetlen a vize. Meglepő manapság olyan vízről hallani, amin hajózva akár ihatnánk is. 

 

 

 

Héttérben a Watzmann hegység

 

És akkor megpillantjuk a St. Bartholomä kápolnát is, ahol a hajó, a kis és beszállás erejéig kiköt. 

 

 

A St. Bartholomä kápolna és a háttérben a Watzmann hegység, amely Németország harmadik legnagyobb hegysége, és a Berchtesgadeni-Alpok második legmagasabb kiemelkedése a 2713 méteres Mittelspitze csúcsával. 

 

 

 

Itt a megállón lehetőségünk van kiszállni, nézelődni, vagy akár barangolni egy nagyobbat, majd a következő hajóval tovább indulni, a tó déli része felé. Vagy ha eddig szólt a jegyünk, akkor a visszainduló hajóra felszállni. Bár mi csak eddig váltottunk jegyet, de senki sem nézte meg, hogy itt mi, nem szállunk ki, hanem indulunk tovább a tó utolsó kikötőjébe. 

 

A  St. Bartholomä-i kikötő

 

Így szerencsénkre indultunk tovább a hajóval, az utolsó megálló, Salet felé. 

 

 

A hegyes-völgyes nemzeti parkban bükk, lucfenyő, erdeifenyő és egyéb tűlevelű erdők váltják egymást. És néhol, ahol a vízesés előbújik közülük, és közvetlen a tóba zúdul, arra nincsenek szavak. 

 

 

 

Döbbenetes a hely tisztasága. A víz úgy ragyog, de mit ragyog..., egyszerűen sugárzik a szépségtől ,és ahogy a nagyfény megtörik rajta, mintha smaragd tengerré változtatná.

 

 

 

És lassan megérkezünk Salatebe, az utolsó állomásra. A smaragd színű víz, a zöld növényzet, háttérben ezekkel a hatalmas hegyekkel, amiről ha jól megfigyeljük, szintén kisebb vízesések zúdulnak le, és ez a tiszta levegő, amelyet belélegezve gazdagnak és sebezhetetlennek érzem magam. Ha itt laknék, tuti örökké élnék. 

 

 

 

 

 

Ha orvos lennék, ezt a helyet receptre írnám fel, legyen ott bármilyen panasz. 

 

 

 

Innen még át lehet sétálni az alsó tó-hoz az Obersee-hez. De sajnos mi már indulunk visszafelé, és nem tölthetünk itt annyi időt, mint amennyit szeretnénk. De bármennyi idő is kevés lenne itt. 

 

 

A visszafelé úton mindenki hallgat, és a maga csendességében élvezi a tájat. Kicsit szomorúak is vagyunk, hogy lassan kikötünk, és el kell hagyjuk ezt a szép vidéket. 

 

 

Visszafelé még egy fotó a Christlieger szigetről, amin Johannes von Nepomuk szobra, a tengerészek, és a víz elleni veszély védőszentje van felállítva. 

 

 

 

Azt hiszem mindnyájan elégedetten szálltunk ki a csónakból, rengeteg élménnyel a fejünkben, amelyek feldolgozásával még el leszünk egy pár napig. 

Aki teheti, az jöjjön el ide, és nézze meg ezt a helyet. Vegyen ki egy hét szabadságot, és ha kijön ide minden nap, csak a tavat bámulni is, már csak azért megéri. 

 

 

Cimkék: